Német nyelven íródott eredetileg az egyik legnépszerűbb magyar operett, a Csárdáskirálynő Leo Stein és Béla Jenbach 1914 tavaszán  kereste fel Kálmán Imrét az ajánlattal, hogy egy pesti orfeumi énekesnőről szóló történetet írnának, akibe beleszeret egy trónörökös. Három hét múlva a kész librettóval Kálmán visszavonult egy kis üdülőhelyre, hogy nyugodtan dolgozhasson.

De a zavartalanságnak véget vetett az első világháború kitörése. „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ” – mondta, és félbehagyta a komponálást. Lehár Ferenc unszolására folytatta egy évvel később. A jegyek gyorsan elfogytak az 1915. november 13-ára kitűzött bécsi bemutatóra. A babonás Kálmán kérte, hogy ne erre a szerencsétlen napra tegyék a premiert, de a színigazgató hajthatatlan volt. Végül mégis négy nap késéssel debütált a Csárdáskirálynő, mert az egyik főszereplő berekedt. Vajon mivel győzte meg Kálmán Imre az illetőt, hogy beteget jelentsen?

Időközben megváltozott a cím. Eredetileg Éljen a szerelem lett volna, de végül a világhódító Csárdáskirálynő került a plakátokra. A budapesti bemutató egy évvel követte a bécsit. A magyar szöveget Gábor Andor írta, aki kicserélte a német gegeket, mert tudta, azokra nem fogékony a magyar közönség.

Az első előadásokon A csárdáskirályné címen játszották

A karrierjét Párizsban folytatni kívánó primadonna sorsa magával ragadta a nézőket. Sylvia azért készül útra, mert tudja, Edvin herceggel való kapcsolatának a nagy társadalmi különbség miatt nincs jövője. De aztán mégis minden jóra fordul… „Az egész világ két dologtól visszhangos: az ágyúdörgéstől és a Csárdáskirálynő sikerétől” – írták a lapok a világháború idején tartott bemutatóról.

Kalandos pályája során több változata született ennek az operettnek. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből cigány hercegnőt faragtak. Magyarországon a primadonna szerepkörből 1954-re kiöregedett Honhy Hanna kedvéért változtatták meg a szövegkönyvet. A szubrett Anhiltét átkeresztelték Cecíliára, aki Békeffi István és Kellér Dezső átiratában gyakorlatilag főszerephez jutott. Fontos, formabontó volt az 1993-ban a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott előadás. Ebbe a Mohácsi János rendezte változatba az operett keletkezési idejének minden jellemző politikai, társadalmi és történelmi eseménye bekerült.

Most nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Vidnyánszky Attila rendező Gábor Andor eredeti fordítása alapján dolgozik. Az operettrajongók repesve várják a Lyányok, a lyányok, a Túl az Óperencián, a Hajmási Péter, Hajmási Pál kezdetű és a többi közismert Csárdáskirálynő-slágert.

Kálmán Imre

Csárdáskirálynő

operett két részben

2019. július 12. és 13. (péntek és szombat) 20.00

2019. augusztus 9. és 10. (péntek és szombat) 20.00

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

 Béla Jenbach és Leo Stein librettója alapjána magyar szöveget írta:

Gábor Andor

Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg              Csuha Lajos
Anhilte, a felesége                                                           Felföldi Anikó

Edwin, a fiuk                                                                       Vadász Zsolt

Stázi grófnő, a herceg unokahúga                                Bojtos Luca

Kaucsiánó Bóni gróf                                                          Laki Péter

Vereczki Szilvia                                                                 Fischl Mónika

Eugen von Rohnsdorff főhadnagy                                 Mészáros Árpád Zsolt

Kerekes Ferkó                                                                   Virágh József
Jegyző                                                                                  Altasch Gergely

Közreműködik: a Budapesti Operettszínház ének - és zenekara, valamint balettkara

Karmester:: Pfeiffer Gyula

Rendező: Vidnyánszky Attila