Szent Iván éjjelének közeledtén csalárd férfiaknak idén ajánlatos igen óvatosan közlekedniük a Margitszigeten, főleg a szabadtéri színpad környékén, mert jönnek a villik, vagyis a lidércek.

Kietlen helyen játszódik a félelmetes tündérmesének vagy hátborzongató thrillernek is beillő Giselle című előadás második része. A balett-történet legendás darabjának első felvonása romantikus szerelmi sztori, és csak azért íródott, hogy a másodikban a színpadi história ötletadója úgy jeleníthesse meg plátói szerelme tárgyát, egy színésznőt, ahogyan látni szeretné: erotikusan lenge tüllszoknyában, légiesen, de mégis elérhetetlenül.

A lebegésszerű spicctánc komoly feladatot ró a címszereplő balerinára – a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon ezen a nyáron Olga Grishenkovára, a másik szereposztásban pedig Anna Germizeevára, a Novoszibirszki Állami Opera és Balettszínház szólótáncosaira.

„Olyan korról regél az ’50-es évek legendássá vált propaganda-operettje, az Állami Áruház, amelyről nem vidáman regélni halálos bűn. Ideje volt elővenni ezt a darabot” – írja a Kecskeméti Lapok kritikusa a kecskeméti Katona József Színház friss előadásáról, amelyet beválogattak a Városmajori Színházi Szemle versenydarabjai közé. Közönségszavazatokat is várnak a fesztivál nézőitől.

Térdig járt a Rákosi-korszakban az ország, amikor 1952-ben Gádor Béla filmvászonra álmodta az Állami áruházat.  A Gertler Viktor rendezte mozi a korszak egyik kultikus vígjátéka, amely szórakoztatóan elegyíti a komédiát, a románcot és a mulatságosan átlátszó agitációt. Igaz általános pánikot is keltett a cselekmény rémhíre, miszerint másnaptól bevonják a százforintos bankjegyeket. Mindenki fejvesztve költötte el, de legalábbis felváltotta a százasait.

A színpadra alkalmazott mű az operett-történet különösen érdekes darabja.

Német nyelven íródott eredetileg az egyik legnépszerűbb magyar operett, a Csárdáskirálynő Leo Stein és Béla Jenbach 1914 tavaszán  kereste fel Kálmán Imrét az ajánlattal, hogy egy pesti orfeumi énekesnőről szóló történetet írnának, akibe beleszeret egy trónörökös. Három hét múlva a kész librettóval Kálmán visszavonult egy kis üdülőhelyre, hogy nyugodtan dolgozhasson.

De a zavartalanságnak véget vetett az első világháború kitörése. „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ” – mondta, és félbehagyta a komponálást. Lehár Ferenc unszolására folytatta egy évvel később. A jegyek gyorsan elfogytak az 1915. november 13-ára kitűzött bécsi bemutatóra. A babonás Kálmán kérte, hogy ne erre a szerencsétlen napra tegyék a premiert, de a színigazgató hajthatatlan volt. Végül mégis négy nap késéssel debütált a Csárdáskirálynő, mert az egyik főszereplő berekedt. Vajon mivel győzte meg Kálmán Imre az illetőt, hogy beteget jelentsen?

Időközben megváltozott a cím. Eredetileg Éljen a szerelem lett volna, de végül a világhódító Csárdáskirálynő került a plakátokra. A budapesti bemutató egy évvel követte a bécsit. A magyar szöveget Gábor Andor írta, aki kicserélte a német gegeket, mert tudta, azokra nem fogékony a magyar közönség.

Az első előadásokon A csárdáskirályné címen játszották

„Egy jó operett a világ romlottságának nagyobb részét képes megszüntetni, mint öt parlamenti felszólalás” – állította Ady Endre.

Az esztéták giccset kiáltanak a műfaj hallatán, sokan évtizedek óta temetik ezt a színházi formát, a közönség pedig megtölti a nézőteret, ha operettet játszanak. A mindennapok gondjait feledtető, némi társadalmi szatírát is tartalmazó mesét szemkápráztató – és irigylésre méltó – kosztümök, fényűző díszletek, andalító, fülbemászó zene, bravúros táncjelenetek és a teljes szereplőgárdát felvonultató látványos finálé teszi máig vonzóvá. Felismerve ezeket az erényeket két operettet (lásd itt és itt) tűz műsorra idei programjában a Budapesti Nyári Fesztivál.

Mozart elsőként szorgalmazta, hogy a muzsika ne csak a paloták közönségéhez szóljon, hanem a széles néprétegekhez is, és nevet is ő adott a sokakat elvarázsoló új színpadi jelenségnek: olasz kicsinyítő képzővel látta el az opera szót.

Az éneket párbeszédekkel váltogató műfaj az 1800-as évek elején kezdett formálódni. Megjelentek benne a klasszikus szereplők, a primadonna, a szubrett, a bonviván, a táncoskomikus, és kialakultak az édes-bús történet máig kötelező fordulatai: a primadonna mindent elsöprő szerelemre lobban a bonviván iránt, majd ármánykodások, bonyodalmak után végül jöhet a happy end.

Az első operettnek Florimond Hervé Don Quijote és Sancho Panza című, 1848-ban színre vitt darabját tekinti a zenetörténet. A műfaj bölcsőjét tehát Párizsban ringatták, és eleinte a leggyakrabban kánkánt táncoltak az előadásokon. Hervé őszintén hitt a muzsika gyógyerejében. Kedélyjavító melódiákat zongorázott betegeknek, ezért bolond muzsikusnak titulálták. Száz operettje közül a Nebáncsvirág és a Lili kiállta az idő próbáját.

És nálunk?

Csak akkor marad életben, ha erre a találós kérdésre helyes választ ad: „Sűrű éjhomályból / ébred egy kósza, lidérces fantom. / Széttárja fénylő szárnyát, / lengve szárnyal a nagyvilágon át. / Reszket érte, ki látja, / esengve hívja és várja. / De tovatűnik, ha jő a hajnalóra, / hogy a szívükben újra éljen, / Föltámad minden éjen, / és meghal virradóra.” Persze nem e sorok olvasójának fogják fejét venni, ha nem tudja a megfejtést – ami egyébként a reménység lenne –, hanem Turandot kérőjének kell helyén legyen az esze. Különben halál fia.

Kalaf természetesen idén júniusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is jól oldja majd meg a rejtvényt Puccini utolsó operájában. A Turandotot a mester már nem tudta befejezni, de sokoldalnyi, instrukciókkal ellátott vázlatot bízott Riccardo Zandonainak, akit arra szemelt ki, hogy lezárja a torzón maradt művet. Fia azonban nem teljesítette Puccini végakaratát.

Az ősbemutató plakátja

A csodákra képes akaraterő mintapéldája Goldmark Károly élete, aki egyebek mellett az első, világsikert arató magyar opera, a Sába királynője szerzője. Még elemibe se járt, de élete végére a Budapesti Tudományegyetem díszdoktora lett.

Keszthelyen, húszgyerekes szegény családban született. Tizennégy évesen látott először zongorát, és akkor kezdett hegedülni is. Zsidó kántor apja egyik kollégája tanította, de ahhoz, hogy leckéket vegyen, napi négy órát kellett gyalogolnia. Féltestvére segítségével 17 évesen már a Bécsi Konzervatórium növendéke lett. Akkortól a császárvárosban éhezett. Ha eszméletlenül találták az utcán, csak a kórházban derült ki, hogy napok óta nem evett.

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad június 15-i nagy, szimfonikus koncertjén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tolmácsolásában elsőként az ő 1875-ben komponált Falusi lakodalom című szimfóniája csendül fel, amely Brahms elismerését is kivívta.

Muszorgszkij egy évvel korábban írta Egy kiállítás képei című zongoraciklusát, amelyet elhunyt építész-festő barátja, Viktor Hartmann poszthumusz tárlata ihletett. Mindössze húsz nap alatt kottázta le a darabot. A margitszigeti koncert második felében ez az alkotás csendül fel. A margitszigeti koncert második darabjaként ez az alkotás csendül fel. A programzene e mintadarabját Maurice Ravel dolgozta át zenekari művé. A programzene a hallgatóban képeket, hangulatokat kíván ébreszteni. Muszorgszkij az Egy kiállítás képeiben egyebek mellett a gnómról, az ódon várkastélyról, a csibék tojásban lejtett táncáról, az orosz népmesék gonosz boszorkányának tyúklábakon forgó kunyhójáról mesél.

Csibék tánca a tojásban

Évezredek történelmét egy táncelőadásban újraélni lehetetlennek látszik, de a világhírű francia-algériai koreográfus Hervé Koubinak sikerült Barbár éjszakák, avagy a világ első hajnalai című kompozíciójában. Ahogy mondja a júliusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon látható koreográfiájáról: „Nem rehabilitálni akarom a barbárokat, akik bizonyos történelmi korokban végigsöpörtek a mediterrán vidéken, le is igáztak népeket, hanem megpróbálom szeretni őket, és másokat is érzékenyítek irántuk, elvégre ők az őseink.”

Az idei Városmajori Színházi Szemlére a vidéki és határon túli társulatok ötven friss előadásából válogatott hatot az elmúlt kőszínházi szezont figyelmesen végigkövető szakmai grémium. A június 11. és július 5. között megrendezendő, közönség előtt zajló versengésben ezúttal a győri, kecskeméti, miskolci, szabadkai, szegedi, székesfehérvári, szombathelyi, tatabányai teátrum egy-egy előadása szerepel. Dráma, tragédia, tragikomédia, vígjáték, bohózat és operett lelhető fel a kínálatban. Az előadások este fél nyolckor kezdődnek a Városmajori Szabadtéri Színpadon.

Részletes műsor a bejegyzés végén.

Az Osztrigás Mici plakátja

Szellemmenyasszonyok tömeges megjelenése várható a Margitszigeten június 20-21-én, de jó, ha az arra járó csalárd férfiak az azt megelőző és követő napokban is óvakodnak táncba vinni az őket megszólító tündér külsejű hölgyeket.

Carlotta Grisi, mint villi (Forrás: Wikipédia)

A szenzáció vagyonokat hozott a sajtómágnásoknak. De a tisztességesebbje nem tette mind zsebre a hasznot. Az Il Secolo (Az Évszázad) című lapot tulajdonló milánói Edoardo Sonzogno például évente pályázatot írt ki operaszerzők számára, és a nyertes alkotó művét zeneműkiadója meg is jelentette. A publikum úgy hálálta meg mecénási buzgalmát, hogy mindmáig emlegeti a kultúra érdekében jótékonykodó férfi nevét.

Ahányszor csak műsorra tűzik az operairodalom rendszerint együtt játszott két remekét, a Parasztbecsületet és a Bajazzókat, nem mulasztják el megemlíteni Sonzognót sem. Lám, most is róla esik szó, mivel az ikeroperák ott szerepelnek a Margitszigeti Szabadtéri Színpad már most, a tél derekán meghirdetett nyári programjában.

De mitől áll közeli rokonságban egymással Pietro Mascagni és Ruggero Leoncavallo két népszerű műve?

A Parasztbecsület librettója a Sonzogno kiadásában